Kiváló tanár és helytörténész Barosson

Harmadik alkalommal választották az Év pedagógusának Monostoriné Szeleczky Gabriellát Budafok-Tétényben. A Baross Gábor Általános Iskola történelem–magyar szakos tanára ezt megelőzően 2020-ban nyerte el a Mihalik Sándor-díjat. Az idei elismerés immár a kilencedik kitüntetése. Tanítványait a történelem tantárgy oktatása során és amellett is arra ösztönzi, hogy ismerjék meg saját családjuk, közvetlen és tágabb környezetük történeteit, őrizzék meg azok emlékét. A harminchárom éve gyermekeket oktató tanárt a barossiak saját helytörténészüknek tekintik, hiszen minden megemlékezésükön, ünnepségükön számíthatnak tartalmas, mindig friss, összeszedett beszédeire, diákjai aktív részvételére. Monostoriné Szeleczky Gabriellával a kitüntetésről, a történelemtanításról és önként vállalt feladatairól beszélgettünk.

– Pályája során kevés pedagógus részesül ennyi elismerésben, különösen három Mihalik-díjban. Meglepte, hogy önt választották?
– Nem számítottam arra, hogy ismét elnyerem ezt a rangos kerületi kitüntetést. Örülök, hogy a covidos, maszkos díjkiosztó után a mostanin ott lehetett velem a családom. Egy alkalommal a Legnépszerűbb pedagógus címet ítélte nekem az önkormányzat, kétszer a tankerület ismerte el a munkámat, két tanévben a kollégáim választottak meg az Év pedagógusának az iskolámban, a Kárpát-medencei Vitézi Rend pedig a Magyarságért Érdeméremmel tüntetett ki. Ezek az elismerések azonban többnyire nemcsak engem illetnek meg, hanem azokat a közösségeket is, amelyek lehetővé teszik, hogy jól dolgozzam.

– Az oktatás területén folyamatos változásnak vagyunk a tanúi. Mi teszi szükségessé a tantárgyak „korszerűsítését”?
– Matematikából a kétszer kettő mindig négy, de a történelem fejlődése nem áll meg, az napi szinten alakul, így folyamatos megújulást kíván. Rengeteg az új kutatás, folyóiratokban olvasom, előadásokon és kongresszusokon hallom a legújabb fejleményeket, összefüggéseket. A gyerekeknek azt szoktam mondani, hogy nekem se kell mindent elhinniük, mert holnap már esetleg nem az lesz a könyvükben, amit ma hallottak tőlem. Magyarból kevesebb a változás, egy-egy új költő, író bekerül a tankönyvbe, esetleg ugyanattól a szerzőtől más műről tanulnak, de az alapok, a Toldi vagy a János vitéz megmarad.

– Könyvek szakmai lektora, társzerzője és két civil szervezetben, a barossiban és a nagytétényiben is aktívan dolgozik, rendszeresen érdekes ünnepi beszédeket tart.
– A beszédeket tudatosan állítom össze. Kerülöm az általánosságokat, az üres frázisokat. Arra törekszem, hogy rövid legyen, arról és azokhoz szóljon, amiért a rendezvény létrejött, és akik részt vesznek az ünnepségen. Ezeket sok munka összeállítani, az Országházban rendezett történelmi konferencián tartott előadásomat például több hónap alatt készítettem el, pedig csak húsz perc és nyolc oldal volt. Augusztus 20-án a barossi Szent István-szobornál tartok beszédet, a legújabb, kerületünkről szóló könyvben pedig a Baross Gábor-telepi rész szerzőjeként szerepelek.

Tamás Angéla

Nyitóképen: Dankóné Hegedűs Jolán, Monostoriné Szeleczky Gabriella, Tóthné Csehó Márta, Karsay Ferenc